Az 5/4-es méretű egész alakos bronzszobor Szent István Királyunkat a Szent Korona felajánlásának szakrális pillanatában örökíti meg.

1038. augusztus 6-án Nagyboldogasszony napján ajánlotta fel Szent István Király Magyarország szimbólumát jelentő Szent Koronát Szűz Mária kegyeibe, aki ezáltal az ország védőszentjévé vált.

Szent István király tisztában volt azzal, hogy a Szent Korona tulajdonosa földi személy nem lehet. A felajánlásból eredően létrejött a Szent Korona Tan, amely szerint Magyarország. Regnum Marianum  a Szent Korona tulajdonává vált.(Földterületét is rendkívül különleges és egyedi módon asztrális (égi) holdban mérik, s a föld értékét pedig aranykoronában számolják mind a mai napig.)

Szent István királyunkhoz fűződik a Szent Korona visszakerülése a pápától, a kereszténység bevezetése, az államalapítás és a Szent Korona égbe ajánlása.

Tehát Szt.István királysága kezdetén megkapta a Szt.Koronát meg is koronázták vele, de sok királyt lehetne koronázási szertartás pozícióban, illetve uralkodói trónon ülő, vagy álló pozícióban ábrázolni, mégsem ez a legjellemzőbb Szent István Királyra, ez akármelyik királyunkra jellemző lehetne, ezért nem választottam álló, vagy trónon ülő, jogart, országalmát tartó pozíciót, karddal való ábrázolása pedig súlyos hiba lenne, mivel ezzel pont azokra a cselekedeteire vonnánk a figyelmet, amely szerint karddal harcolt a keresztény vallás terjesztésében, de a Jézusi szeretetvallásban az erőszak elvetendő, ezért a kardot a király oldalán hüvelyében ábrázolom.

Van ezeknél egy sokkal fontosabb cselekedet, valóságos megvilágosodása a királynak a halála évében (62 évesen) tett Szent Korona felajánlás. Ez csak Szt.Istvánhoz kötődik és ezt csak egyetlenegyszer egy személy tehette és tette is meg: Ő.

A szellemileg, lelkileg és szakrálisan is legérettebb szintet ekkor érte el a király és ezzel a tettével nem felülbírálja addigi cselekedeteit, hanem alázatosan térdre esik és mi lehet az emberi szellem, egy királyóriás lelkének legszentebb, LEGKERESZTÉNYEBB momentuma: amikor szembesül önmagával, mintegy felülről tekint le korábbi önmagára és Jézusi síkra emelkedve átadja (szimbolikusan pedig visszaadja !) királysága, országa jelképét a Szent Koronát, Jézus édesanyjának Szűz Máriának az országunk védőszentjének.(a Szt. Korona alaprajza megegyezik Jézus glóriájának mindenkori (!) ábrázolásával, Mária pedig rajta volt a Szentkoronán, csak később eltakarták)

A bronzszobor, díszes palástban, kifényesítve arany színben csillogó koronát tart párnán kezei között, a fehér mészkőből faragott talapzaton térdel,  két oldalán a koronázási jelvények: jogar, országalma és középen elől a Mária Országa felirat kerül bevésésre.

A király arckifejezése erősen szakrális, alázatos, megvilágosodott, szemeit a szent pillanatban lehunyja, hiszen a Mária-jelenés nem csak fizikai, hanem lelki, belső síkon is zajlik egyszerre.

Kezein kidagadnak az erek.

Szája picit nyitva, imát rebeg.

A szobor lélekszobor, melynek minden külső jegye is a Szent István-i lélek magasságait hivatott tükrözni, úgy a ruházaton megjelenő minták, mint a talapzat vagy a szakrális tárgyak jelenléte.

Ebben az esetben minden történelmi hűségen túlmenően a mondanivaló szükségszerűsége és aktualitása érdekében a szellemi tulajdonságok kiemelését részesítem előnyben.

TÁJOLÁS ÉS A SZOBOR IDŐBENI SZEREPE

Minden év augusztus 6-án (Szt. Korona felajánlás évforduló) a Nap a Szent István tér zenitjére érkezik. A szobor tekintetének iránya enyhén fölfelé néz, pont arra a pontra amikor a Nagyboldogasszony-napi Napállás delelőjére ér, ezzel mintegy előidézve a szakrális pillanatot, mintegy emlékeztetve minket arra járó, ünneplő embereket arra, hogy magyarok, keresztények, akiknek nagyasszonya Szűz Mária védelme alatt vagyunk, hogy egy ősi zurvánista (az idő vallása) szimbólumú naptárkoronát a Szent Koronát Jézus glóriáját tartja felettünk, és mindezt Szent István Királyunk bölcsességének köszönhetjük.

A szobor elhelyezésének terve szerencsésen egybevág tér-idő koncepciómmal, ezért örvendetes, hogy nem a tér közepére helyezte a szakértői gárda.

Így javaslom az augusztus 6-i ünneplést, amely egész rendhagyó lenne és természetesen a déli 12 órai időpont a legalkalmasabb megpillantani azt az égi jelenséget, amelyet a szobor is előirányoz. (csillagászatilag az augusztus 20. is elég közel van szerencsére, úgyhogy akkor is jól működhet még a szobor.)

A szobor profilját, (ebben a témaválasztásban igen előnyös nézet) mutatja az autóút felől érkezőknek, illetve az Önkormányzati épületből kisétálóknak, de amint közelednek úgy fordul feléjük és a szökőkutaktól már szemből látszik majd. Ezzel egy belső miliő érzetét keltve, a tér leválik az autóútról és külön életet él majd, nem kifelé mutat.

A KIRÁLYSZOBOR ALKATA

Árpádházi királyaink nem ázsiai kistermetű görbelábú népek voltak (mint sokszor tévesen feltételezik) a századfordulón még tudták, sőt igen szigorúan is vették a hiteles embertani jegyeket a szoborábrázolásokban. (Ezért például: Stróbl Alajos híres Halászbástyán álló Szt. István lovas-szobrához egy igen erősen kidolgozott izomzatú, magas atléta-alkatú szerzetest kért fel modellnek.) Az én királyom is nemes Árpádházi vonásokat hordozó, még ennyi idősen is szép tartású atléta alkatú, izmos, minden külső jegyében büszke, díszes ruházatú, de e pillanatban mégis alázatos király.

KÖRNYEZETRENDEZÉSI KONCEPCIÓ A SZOBOR KÖRÜL

Az átültetendő eperfa nemes, szép hátteret biztosít majd a szobornak. Az eperfa már most is egy korabeli Magyarország térképet formáz lombkoronájából, ezt az erősségét javasolnám megtartani.

A terület felmérése után úgy döntöttem, hogy földből készült emelvény, domb nem szükséges a szobor alá. Ha a burkolat síkján áll, akkor is kiemelkedik eléggé, sőt igen magas is lesz megadva a méltóságot, a távolságot, de közelről is megszemlélhetik majd míves kidolgozottságát az érdeklődők.

A tervezett szökőkút középső (legnagyobb) elemének vízsugarát javaslom nem magasabbra vinni, mint a szobor, hiszen egy ekkora szobrot a tér másik oldaláról is öröm szemlélni.

A 10x10 méteres közvetlen környezet kialakítását a mellékelt terv szerint javaslom burkolattal illetve két oldalt virágültetvényekkel, természetesen háttérben a bizonyos eperfával kialakítani.

SZOBOR ANYAGA

Talapzat. Faragott fehér mészkő

Király: Bronz, a díszes részeknél egész fényes (pl: Szt. Korona, ruhadíszek, kard stb.) máshol patinázott, antikolt.

SZOBOR KIVITELI TECHNIKÁJA

1:1 léptékű modell alapján bronz önvény készítése

Talapzat: kőfaragás

A TALAPZAT RÉSZLETEI

A talapzaton egyik oldalán rövid leírás állhat, amely így szól: 1038. augusztus 6-án ajánlotta fel Szent István király Szűz Mária kegyeibe a Szent Koronát. Ezáltal Magyarország Regnum Marianum mindenkorra a Szent Korona tulajdonává, Szűz Mária pedig a Magyarok védőszentjévé vált.

A talapzat alatti térburkolat a Szent Korona alulnézeti vetülete, amely  hófehér burkolati elemekből (a burkolaton belül) van kirakva, így azt a hatást kelti, mint amikor Szűz Mária már átvette a Koronát és a magasból tartja a szobor és a tér fölé.

Így az arra járó emberek a Szt.Korona vetületén belül már szakrális helyen vannak, ezt megérezve tisztelettudóan közeledhetnek a szoborhoz.

Gábor Emese