IKERVERS

VERS I.

A vers művészet,
De a versek csak szavak!
Mint tó fölött a köd,
Páraként szállanak.
A valóság igaz.
A tett éke a csönd.
Bezárva gondolat,
Mint kagylóban a gyöngy.
De pára nélkül óh,
Nincsenek fellegek,
S a kagyló otthona
Kiszáradt, elveszett.
Mert, ha nem jő eső,
Nem lesz tó, éltető;
Valóság szülte vers,
Vers szülte őserő.

2013.12.10.

VERS II.

A vers művészet, de
A versek nem szavak.
A képzelet várán
Kőbástyák állanak.
A valóság csupán
Csak porladó homok.
Bús ködből szőve fal,
Párából várromok.
A vers, mely megmarad,
A valóság szalad...
Míg minden romba dől,
Vers áll, mint kőfalak.
Míg élet porladoz,
-Mint vízparton homok-
A vers, mely megmarad:
Emlékből várromok.

2013.12.10.